Az Andrássy út 60.-ban berendezett kiállításon gyermekportrék láthatók, illetve a koncentrációs táborokba elhurcolt gyermekek naplóiból, jegyzeteiből olvasható válogatás. A bejáratnál elhelyezett tejüvegre - a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet gyűjtését felhasználva - elhurcolt gyermekek neveit vetítik a rendezők. E mellett számos ismeretterjesztő szöveget olvashatnak a látogatók a magyar zsidóság történetéről, Magyarország 1944-es német megszállásáról, a nyilas hatalomátvétel időszakáról, a koncentrációs és megsemmisítő táborokról.
A Hetedíziglen kiállítással együtt nyílik meg a múzeum harmadik emeletén a Magyar tragédia, 1944 című, a második világháború utolsó előtti évét végig kísérő tárlat is; az egyik falfelület a zsidómentő „igazak fala", egy másik felületet pedig az úgynevezett „tetteseknek" alakítottak ki, itt olvashatóak a tettesek közül a Magyarországon tevékenykedő SS és nyilas vezetők és végrehajtók nevei, illetve láthatók arcképeik.
A Terror Háza előtti rendezvényen az Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád, valamint Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is részt vett, s ott volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.
A megnyitót cserbenhagyta az időjárás és a TH előtt felállított hangosító berendezés is. A megemlékező politikusok beszédeiket esőben és igen emelt hangon kellett elmondaniuk a mintegy 100-130 fős hallgatóságnak.
Szili Katalin házelnök Ancsel Éva filozófust idézte, aki szerint elég, ha belenézünk egy gyerek szemébe, hogy lássunk. „A hatéves Beck Ágotának vagy az egyéves Kelemen Verának nem adatott meg, hogy saját sorsa legyen" - emlékezett az Országgyűlés elnöke, aki szerint ez a kiállítás nem a múltat, hanem a jövőt szolgálja. Gátat kell vetni a holokauszt-tagadásnak - mondta Demszky Gábor, aki örömmel nyugtázta, hogy a főváros lakóinak többsége elutasítja az ilyenfajta történelemhamisításokat. Remélem, tette hozzá a főpolgármester, hogy Budapest a jövőben is befogadó és nem kirekesztő város lesz.
- Néhány éve, hogy a parlament felsőházának üléstermében a holokauszt emléknapján elhangzott a héber gyászima, a Kaddis. Arról a helyről, ahol annak idején a szégyenletes zsidótörvényeket vitatták meg - emlékezett Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. Egy embert akkor nevezhetünk felnőttnek, ha szembe tud nézni hibáival és bűneivel. Ez igaz egy nép esetében is - fogalmazott Pokorni Zoltán, aki állította, hogy Magyarország ilyen értelemben felnőttnek nevezhető. Az alelnök érzelmektől átfűtött beszédében kifejtette: kell, hogy az iskolások lelkébe égjen a 60 évvel ezelőtt történt szörnyűség. A tananyagnál nagyobb hatással van a diákokra az, ha fényképen látják, hogy velük hasonló életkorú gyerekekkel annak idején milyen szörnyűségek történtek.